Barack

Sziasztok, Barack vagyok!

Éhesen kóboroltam a pusztában amikor Laci bácsiék befogtak. Akkor kerültem a telepre, ahol mindig kaptam enni. Itt a többi kutyák mind ezt csaholták, hogy majd jönnek a “németjuhász mentéstől” és akkor mutassam magam.

És képzeljétek ma reggel Évi néni el is jött!
A többiek mind kiabáltak, “Ő az, Ő az!
Én pedig illegtem, billegtem amíg észre nem vett!
Aztán odajött, megsimogatott, beszélt hozzám és a végén együtt kisétáltunk a telepről.
Valami brummogó masinával elutaztunk egy helyre, ahol már vártak engem.

Itt sok szép kutyus van, meg csuda jó fej emberek. Azonnal tetszett ez a hely.
Mondtam nekik, hogy bocsika, kicsit büdi vagyok, de csak nevettek.

Aztán megfürdettek és máris sokkal jobban érzem magam.
Délutánra előjegyeztettem magam egy fodrászolásra is!
Utána már nagyon szép leszek, azt mondták keresnek nekem egy álomgazdit.

Na én most erre vágynék a legjobban!

Mindenkit puszil Barack!

Gazdikereső kutyáink